Erre a kérdésre könnyű a válasz: a pulzust 60-100/ perc ütésszám között nevezzük annak. Itt viszont sokszor elakadunk, hiszen gyakori, hogy ettől eltérő értéket mérünk. A nyugalmi pulzusszám korrekt mérése néhány perces nyugalmi helyzetet követően kerül meghatározásra, ami minimum 2 perc ülő, vagy fekvő helyzetet jelent. A magasabb pulzusoknak gyakori oka, hogy nem valódi nyugalomban határozzuk meg.
A pulzust a nyakon lévő artéria, vagy a csukló artéria megtapintásával mérjük meg, óra segítségével. A legjobb, ha 15 másodperc alatt megszámoljuk a pulzusszámot és azt beszorozzuk néggyel, ezzel megkapjuk a percenkénti ütésszámot. A nyugalmi pulzust sok minden befolyásolja, például gyógyszerek, láz, aktuális érzelmi állapot, levegő hőmérséklete, valamint a vizsgált személy edzettségi állapota. Intenzívebb és rendszeres testmozgást végzők esetén a pulzus normál értéke akár 30/perc is lehet. Az alacsony pulzust a fiatal sportolók a legtöbb esetben nagyon jól tolerálják. Az alacsonyabb pulzusszám azonban, különösen idősekben, nagyon gyakran együtt jár szédüléssel, vagy akár eszméletvesztéssel.
Összességében elmondható, hogy ha az alacsony pulzusszám mellett panasz is van, akkor feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni. Ilyen panasz lehet az előbb említett szédülés, súlyos esetben eszméletvesztésen kívül a fejfájás, valamint időszakos szívdobogás érzések. Az egészségtudatos életnek fontos feltétele tehát, hogy meg tudjuk mérni és tisztában legyünk a saját nyugalmi pulzusunkkal.
